A növényválasztás a sikeres kertészkedés egyik legfontosabb lépése. A Pannon-éghajlat - kontinentális jellegével, forró nyaraival és hideg teleivel - sajátos követelményeket támaszt a kerti növényekkel szemben. Az a növény, amely Nyugat-Európa enyhe tengerparti klímájában virágzik, nálunk könnyen elfagyhat télen vagy kiszáradhat a júliusi hőségben.
A Pannon-éghajlat jellemzői kertészeti szempontból
Magyarország éghajlata a mérsékelt kontinentális és a szubmediterrán klíma határán helyezkedik el. Az éves átlaghőmérséklet 10-11 fok körül alakul, de a szélsőségek szélesek: télen mínusz 15-20 fok, nyáron plusz 35-40 fok is előfordulhat. Az éves csapadékmennyiség 500-700 mm között mozog, de a nyári hónapokban gyakran hosszan tartó szárazság lép fel.
A talajok változatossága szintén meghatározó tényező. Az Alföldön jellemzően kötött, agyagos vagy szikes talajokat találunk, a Dunántúlon löszös-agyagos, a hegyvidéki területeken pedig barna erdőtalajokat. A növényválasztásnál ezeket a helyi adottságokat mindenképpen figyelembe kell venni.
Szárazságtűrő évelők a kerti ágyásokhoz
Az évelők a kert gerincét adják, hiszen évről évre visszatérnek és fejlődnek. A Pannon-éghajlaton az alábbi szárazságtűrő évelők különösen jól teljesítenek:
- Levendula (Lavandula angustifolia) - a mediterrán származás ellenére a legtöbb magyar kertben megbízhatóan telel, feltéve, hogy jól drénezett talajba ültetjük
- Sziklakerti varjúháj (Sedum) - rendkívül igénytelen, sziklakertekben és száraz ágyásokban egyaránt alkalmazható
- Közönséges kakukkfű (Thymus vulgaris) - a konyhakerti hasznosítás mellett kiváló talajtakaró is
- Bugás lángvirág (Phlox paniculata) - gazdag virágzású, illatával pillangókat vonz
- Őszi margitvirág (Chrysanthemum) - a magyar kertek hagyományos növénye, számos szín- és formaváltozatban elérhető
Fűszernövények a konyhakertben
A fűszernövények termesztése Magyarországon hosszú múltra tekint vissza. A legtöbb mediterrán fűszernövény jól alkalmazkodik a hazai éghajlathoz, különösen ha napos, védett helyet biztosítunk számukra. A rozmaring télen érzékeny lehet, de déli fekvésben vagy cserépben tartva átvészeli a hideget.
A bazsalikom, a petrezselyem, a kapor és a tárkony a magyar konyha alapvető fűszernövényei, és mind könnyen termeszthetők a házi kertben. A borsmenta és a citromfű inkább árnyékos, nedvesebb helyeken érzik jól magukat, így a kert északra néző részeiben is telepíthetők.
Gyümölcsfák és bogyósok a házikertre
A gyümölcstermesztés a magyar kertkultúra szerves része. A házi gyümölcsösben érdemes helyi, régi fajtákat választani, amelyek évszázadok alatt alkalmazkodtak a Pannon-éghajlathoz. Az alma, a szilva és a meggy a legbiztosabb választás, de a kajszibarack is sikerrel termeszthető, különösen a melegebb mikroklímájú területeken.
A bogyós gyümölcsök közül a ribiszke, a málna és a szeder igénytelenségük miatt népszerűek a házikerttben. Az áfonya termesztése is lehetséges, de savas talajt igényel, ami Magyarországon általában mesterségesen biztosítandó.
A helyi faiskolák általában olyan fajtákat kínálnak, amelyek már bizonyítottan alkalmasak a magyar éghajlati viszonyokra. Érdemes az ő ajánlásaikra támaszkodni a vásárlásnál, és elkerülni a külföldi webshopokból rendelt, ismeretlen eredetű szaporítóanyagot.
Kert Magazin Szerkesztőség
Díszcserjék és fák a kert szerkezetéhez
A díszcserjék és kisebb fák adják a kert állandó vázát. A Pannon-éghajlaton különösen megbízható fajok közé tartozik az orgona (Syringa vulgaris), amely Magyarország egyik jelképes növénye. A birs (Cydonia oblonga) nemcsak gyümölcséért, hanem szép virágzásáért is érdemes ültetni.
A télizöld cserjék közül a babérmeggy (Prunus laurocerasus) és a közönséges puszpáng (Buxus sempervirens) népszerű sövénynövények, bár az utóbbit az utóbbi években a puszpángmoly súlyosan károsítja. Alternatívaként a japán magyal (Ilex crenata) vagy a tiszafa (Taxus baccata) ajánlható.
